Egy korábban ismeretlen rákszerű betegség tizedeli az Ausztráliához tartozó sziget zord arcú kisragadozóját. A fertőzést általában a párzásra készülő, a partnerükön apró harapásokat ejtő állatok adják át egymásnak. A tumort okozó kórokozót 1996-ban észlelték először, de néhány év alatt egész Tasmaniában elterjedt. A betegség fizikai kontaktussal terjed, és szinte mindig halálos kimenetelű. Régóta tudott, hogy a fajok betegség elleni védekezőképességének kulcsa a genetikai változatosság, ezért a kutatók a populáció génállományát kezdték vizsgálni, hogy rájöjjenek, hogyan lehetne megállítani a végzetes pofatumor terjedését. A kutatás vezetője, Stephan Schuster, a Pennsylvania Egyetem professzora a New Scientistnek számolt be az eredményekről. Kiválasztott egy-egy példányt a sziget két végéből, és feltérképezte az állatok teljes génállományát. Kiderült, hogy az egymástól távol lakó ördögök is olyan közeli rokonok, hogy immunológiai szempontból nézve tulajdonképpen klónok, így a génjeik egyhangúsága nem teszi lehetővé a védekezést.

Schuster összegyűjtötte a múzeumok kitömött példányait is, de 175 állat vizsgálata után arra jutott, hogy a genetikai hasonlóság már az elmúlt száz évben is fennállt. A probléma okozója nyilvánvalóan az ember: az új földet hódító telepesek előszeretettel lőtték ki az erszényes ördögöt, az általuk behozott dingók pedig nagy lendülettel pusztították el a megmaradt példányokat. Az ördögpopuláció csak a törvényi védelem hatására kapott erőre egy kicsit, de úgy tűnik, hogy a pofatumorral szemben nem eléggé.

Az ausztrál kormány ezért nemrégiben úgy döntött, hogy a különleges faj megmentésére egy biztonsági tartalékot, egyfajta szárazföldi Noé bárkáját képez a fertőzésmentes állatokból Új-Dél-Walesben. A természetvédelmi szakemberek most azon dolgoznak, hogy minden ismert csapatból a sziget több pontjáról egészséges példányokat fogjanak be, és azokat védett körülmények között neveljék arra az esetre, ha a vadonban a végzetes pofatumor kipusztítaná az ördögöt. A természetvédők abban bíznak, hogy a járvány lecsengése után a tartalékcsapatból talán újratelepíthető a Föld legnagyobb húsevő erszényesének állománya Tasmaniában.